NYÁRÁD VÁRUNK!

Berekeresztúr, református templom, 14. század. Az egykori szentély falán falba vésett „történelmi krónika” látható: 1543 Saska jaras (sáskajárás), 1551 Isabella kir…s… (valószínűleg Izabella kirándulása), 1552 Teomeosuar e… (Temesvár eleste), 1556 Isabella be…ou… (valószínűleg Izabella bejövetele), 1558 Háromszék…, 1554 deoghalal Erdelben (döghalál Erdélyben), 1562 Az székely feltámadás, 1564 Szigetuár e… (Szigetvár eleste), 1571 masod…János hal… (második János halála).

Mikháza, Ferences templom és kolostor, Kájoni János életműve. A Nyárádmente egyik legkiemelkedőbb egyházi műemléke, építése 1634 utánra datálható. A kolostor a 17–18. század folyamán a székelység termékeny szellemi és művészettörténeti központjaként működött. 1666-70 között itt alkotott Kájoni János, ferences szerzetes, a kolostor elöljárója, akinek köszönhetően számos korabeli egyházi és világi ének és dallam maradt fent az utókor számára.

Az alsó-Nyárádmente hagyományosan zöldségtermesztő faluinak (Lukafalva – újabban Dózsa György, Ilencfalva, Lőrincfalva, Mezőteremi, Káposztásszentmiklós) összefoglaló, félig-meddig tréfás elnevezése. A név a 19. sz. derekán született, de a Nyárád termékeny öntéstalaján virágzó zöldségtermesztés már a 16–17. sz.-tól jelentős jövedelemkiegészítő foglalkozása volt a vidék lakosságának. Nemcsak a közeli Marosvásárhelyre, hanem a távolabbi erdélyi városokba is rendszeresen szállítottak szekereken, kisvonaton zöldségfélét.

A vármezei pisztrángtenyészet egy igazi „amerikai álom” története. Az 1896-ban Vármezőn született Lokodi Gergelyt az első világháború Olaszországba sodorja, a Doberdói csatatérre. Valahol itt, Észak-Olaszországban lát életében először pisztrángtenyészetet. Megszületik az álom, melyet hazatérte után meg is valósít. Ötlete, vállalkozása annyira egyedülálló és merész szülőföldjén, hogy falustársai azt terjesztik róla, eszét vesztette a háborúban. Ám Gergely bácsinak lett igaza. Korabeli nyugták tanúsága szerint halaiért nemcsak Budapestről, de Bukarestből is eljöttek a kereskedők, egész évre leszerződték az árut úgy, hogy előre ki is fizették. A vonattal, jégen, faládában szállított vármezei halak egy nap alatt eljutottak a két főváros piacaira. 1994-ben épül fel a mai vendéglő magját képező első épület. 2009-ben nyílik meg az újjáépült Halászcsárda, mellette pedig szálláshelyek épülnek.

Ősszel színes hőlégballonok lepik el a Nyárádmente egét. A Hőlégballon Parádén láthatunk grófavatást is, ami az az először repülők avatási ceremóniája. Az utast megjelölik a tűzzel, amelynek segítségével a magasba emelkedik, a földdel, amely az utazás után mindig visszavárja, és megpecsételik a ballonosok szent italával, a pezsgővel, amelynek buborékjai a légballonra emlékeztetnek. Közben pedig kapnak egy repülésükre jellemző nevet és „grófi” rangot.